A vízjogi engedélyezésről

Minden kút létesítéséhez, használatához és megszüntetéséhez is vízjogi engedélyt kell kérni a hatóságtól. A kút építését a vízjogi létesítési engedély birtokában lehet megkezdeni, a használatát pedig a vízjogi üzemeltetési engedély teszi szabályszerűvé. Engedély nélküli kutak esetén vízjogi fennmaradási, vagy vízjogi megszüntetési engedélyt kell kérni.

A vízjogi engedély

A kutak engedélyezésének gyakorlata évszázados múltra tekint vissza. Kezdetben csak a nagy mélységű kutak voltak engedélykötelesek, mára azonban már szigorúbb jogszabályoknak kell megfelelni.  Minden kút vízilétesítmény (ld. a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt), amelynek létesítéséhez, használatához és megszüntetéséhez is vízjogi engedélyt kell kérni a hatóságtól. A kút engedélyezése– hasonlóan az építésügyi engedélyezési eljárásokhoz – kétlépcsős folyamat: a kút építését a vízjogi létesítési engedély birtokában lehet megkezdeni, a megvalósult építmény használatát pedig a vízjogi üzemeltetési engedély teszi legálissá. Erre azért van szükség, mert a kivitelezés során felléphetnek olyan nem várt körülmények, amelyek miatt az eredeti tervektől időnként el kell térni. Amennyiben a kút nem rendelkezik engedéllyel, arra vízjogi fennmaradási, illetve üzemetetési engedélyt kell kérni. A kút megszüntetése esetén, azt megelőzően, vízjogi megszüntetési engedélyt kell kérni.

Az engedélyező hatóság

Kútra vonatkozó engedélyt az alábbi hatóságok adnak ki:

  • a települési önkormányzat jegyzője,
  • a vízügyi hatóság (katasztrófavédelmi igazgatóságok),
  • a Nemzeti Földügyi Központ.

A lakossági kutak döntő többsége a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik. A kutat a jegyző engedélyezi, amennyiben az alábbi feltételek együttesen teljesülnek (ld. a vízgazdálkodási jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 24.§ (1) a) pontját):

  • a kútból legfeljebb évi 500 m3 vízmennyiség kerül kivételre,
  • a kút nem érint vízbázis védőterületet
  • a kútból kizárólag talajvíz kerül kivételre,
  • a kút olyan ingatlanon helyezkedik el, ahol van épület, van annak építésére való jogosultság,
  • a víz nem gazdasági célból kerül kivételre, a kút magánszemélyek részéről kizárólag a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja.

Amenyiben e kutakhoz tartozik víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény is, annak létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez szükséges engedélyt is a jegyző adja ki.

Fontos, hogy a helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban nem kell beszerezni a vízügyi objektumazonosítót a vízügyi igazgatóságoktól.

Ha a kút a fenti kritériumoknak valamely okból nem felel meg, az engedély kiadásához a vízügyi hatósághoz (katasztrófavédelmi igazgatóságok) kell fordulni.

A Nemzeti Földügyi Központ a mezőgazdasági célú öntözőkutak engedélyezési eljárásainak lefolytatását végzi.

Vízkivétel ivóvíz céljára

Amennyiben a kútból kitermelt vizet házi ivóvízigény céljára használják, a kút saját célú ivóvízműnek minősül. Felhívjuk a figyelmet, hogy új saját célú ivóvízmű csak ott létesíthető, ahol a közműves ivóvízhálózat nem áll rendelkezésre.

Ha a kútvizet ivóvíz célra is használni kívánják, fokozott figyelmet kell fordítani a vízminőségre. A kútvíz laboratóriumi vizsgálatát nemcsak az engedélyezés során kell elvégezni, hanem a használat folyamán is rendszeresen ellenőrizni kell a vízminőséget. Az engedélyezési eljárásokban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala szakhatóságként részt vesz.

Felhívjuk a figyelmet, hogy Magyarország nagy részén a talajvíz nem ivóvíz minőségű. Ne használja a kút vízét ivásra és egyéb étkezési célra sem, míg a víz tisztaságáról és fogyaszthatóságáról laboratóriumi vizsgálatok és szakember véleménye alapján meg nem győződött!

Az engedélyezési eljárás menete

Az engedélyezés esetében külön kell említeni a tervezett, és a meglévő, de engedéllyel nem rendelkező kutakat.

A tervezett kút létesítéséhez vízjogi létesítési engedélyt, majd a kivitelezést követően vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. Meglévő, de engedéllyel nem rendelkező kutak esetében vízjogi fennmaradási, illetve vízjogi üzemeltetési engedélyt ad ki a hatóság (részletesen ld. a GY.I.K.-ot).

Lakossági kutak esetében az eljáró hatóság a 72/1996. Kormányrendelet 24.§ (1) a) pontja szerinti kutaknál a települési önkormányzat jegyzője. A jegyző által engedélyezett kutak esetében az engedélykérelmekhez (vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyek) beadandó dokumentáció tartalmi követelményeit a 41/2017. BM rendelet 2. melléklete adja meg.

A fenti kormányrendelet feltételeit nem teljesítő egyéb lakossági kutak esetében a vízügyi hatóság (katasztrófavédelmi igazgatóság) az eljáró hatóság. A vízügyi hatósági jogkörbe tartozó kutak esetében az engedélykérelmekhez beadandó dokumentáció tartalmi követelményeit a BM rendelet 3. melléklete tartalmazza.

Az engedélykérelem a helyi vízgazdálkodási hatósághoz az alábbi módokon adható be:

  • papír alapon
  • e-papíros ügyintézéssel
  • az e-önkormányzati portálon az ASP rendszer segítségével (https://ohp.asp.lgov.hu)

 

A kút hatósági engedélyezése mentes az illetékfizetési kötelezettség alól.

 

Kérdése van?

Amennyiben kérdése van a honlap áttekintését követően, kérjük tájékozódjon, hogy megtalálja-e a választ a Gyakran Ismételt Kérdések között. Amennyiben nem, javasoljuk, hogy elsősorban települése jegyzőjéhez forduljon, vagy a kapcsolati oldalon találhatja meg a területileg illetékes szervezetet, amely számára megfogalmazhatja kérdését.