Kivitelezés

Hazánkban az illegális kútfúrási tevékenység a felszín alatti vizek egyik legjelentősebb problémája. A Magyar Vízkútfúrók Egyesületének becslése szerint napjainkban a kutak 90%-a vízjogi engedély nélkül létesül. Ezekről a kutakról semmiféle adat nem áll rendelkezésre, kialakításuk többnyire nem felel meg a hatályos műszaki előírásoknak. Olyan kivitelezők készítik azokat, akik megfelelő szakmai végzettséggel nem rendelkeznek, kútfúró berendezéseik szakszerűtlenek, nincsenek vizsgáztatva, sokszor balesetveszélyesek, tevékenységüket engedély, szerződéskötés, számlaadás, és garanciavállalás nélkül végzik. A silány anyagokból, szigetelő anyagok használata nélkül, szakszerűtlenül kiképzett kutak pedig valós veszélyt jelentenek a felszín alatti vizekre azáltal, hogy az ilyen kutakban a szennyezett talajvíz (vagy rétegvíz) közvetlenül a mélyebb, még jó minőségű vizet tároló rétegekbe juthat le.

A helytelenül kialakított kút élettartama rövid, sőt, ha „homokolni” kezd, a beépített szivattyút is tönkreteheti, sok bosszúságot és komoly anyagi veszteséget okozva ezzel a kúttulajdonosnak.

A kivitelezéshez olyan szakembert válasszon, aki rendelkezik a kút megfelelő kiépítéséhez szükséges szakmai ismeretekkel, gyakorlati tapasztalattal és az előírt jogosultságokkal! A jogszabály (101/2007. KvVM rendelet) alapján kút kivitelezését – beleértve annak felújítását, javítását és megszüntetését is az végezheti, aki^:

• az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, és
• a fúróberendezésre vonatkozón a bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-biztonsági előírásainak való megfelelést tanúsító igazolásával, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.

A települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó ásott vagy vert kutak létesítéséhez nem szükséges jogosultsággal, vagy szakképesítéssel rendelkező szakember. 

A kútfúró szakember kiválasztásánál ajánlott, hogy a vállalkozó:

• rendelkezzen felelősségbiztosítással;
• bejelentett munkásokkal dolgozzon;
• hajlandó legyen írásos szerződést kötni, amelyben részletezi az elvégzendő munkát és garanciát vállal az elkészült kútra;
• fel tudjon mutatni referenciamunkákat!

Mielőtt kútfúróval szerződne, mindig ellenőrizze, hogy a vállalkozó a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara  kötelező építőipari rendszerében regisztrált kivitelező-e, vagy sem! 

A KUTAKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

A kutak műszaki szerkezetére, kialakítására vonatkozóan több hazai jogszabály, illetve szabvány is tesz előírásokat.

Vízvédelmi szempontból az egyik legfontosabb szabály, hogy a különböző mélységben lévő, ezért eltérő hidrodimanikai (nyomási és áramlási viszonyok) és kémiai jellemzőkkel bíró vizeket nem szabad egymással összeköttetésbe hozni. A kútfúrás során ez bekövetkezhet, hiszen amíg a vízkivétellel megcélzott réteget eléri a fúrás, a felette lévő vízrekesztő rétegeket is át kell fúrni, így a fúrólyukon keresztül a talajvíz, vagy más víztartókban lévő felszín alatti víz elérheti a mélyebb, védett réteget. A kútkiépítés során ezért a szűrőzött vízrétegig a kútba beépített (általában acél anyagú) béléscső külső palástját szigeteléssel (cement, agyag) látják el, hogy az átfúrt rétegek vizét elszigeteljék egymástól.

Bár néhány, szigeteléssel el nem látott kút hatása elenyészőnek tűnhet, a tapasztalat szerint a rosszul kivitelezett kutak mégis komoly problémát okoznak. Ez valós veszélyt jelent akkor, ha a mélyebb rétegek vizét ivóvízellátásra is használják, és a felette lévő talajvíz szennyező anyagokat tartalmaz például a sok évtizedes mezőgazdasági terhelés miatt (műtrágyából származó nitrát, növényvédőszerek). Mivel Magyarország ivóvízellátása szinte egészében (95%-ban) felszín alatti vízből történik, ezért van kiemelt jelentősége, hogy kútjaink milyen minőségben készülnek.

Az előírásokról bővebben az alábbi szabvány és jogszabályok adnak tájékoztatást:

• MSZ 22.116:2002 nemzeti szabvány „A fúrt kutak és vízkutató fúrások” címmel
• 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet„A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről”;
• 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet„A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról”;
• 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet„A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról”;
• 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet„A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról”.