A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény az engedély nélkül létesített kutakra vízgazdálkodási bírság megfizetését írja elő az alábbiak szerint:
29.§ (4) „Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása végleges hatósági engedély nélkül, vagy a végleges hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a vízügyi hatóság a vízimunka, vízilétesítmény megvizsgálása után – az eset összes körülményeire is figyelemmel – a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.”
Általános szabály szerint bírság megfizetésére a kivitelező kötelezett, azonban ha az ő személye nem ismert, vagy a kivitelező kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért való felelősség nem őt terheli, a bírságot a létesítő, vagyis a kút tulajdonosa fizeti meg. Mindezek miatt kiemelt jelentősége van annak, hogy a kút majdani tulajdonosa olyan vállalkozót bízzon meg a létesítéssel, akivel azt megelőzően vállalkozási szerződést kötött!
A kutak legalizálásának elősegítése és ösztönzése érdekében a jogalkotó a bírságra vonatkozó moratóriumot vezetett be: a vízgazdálkodásról szóló törvény 29.§ (7) bekezdése alapján, mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki 2020. július 1-et megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.
