- „A fúrólyukba csak olyan csövezést szabad beépíteni, amely megfelel a fellépő terhelésekkel kapcsolatos szilárdsági követelményeknek, és anyagának minősítése alapján igazoltan nem okozhatja a földtani közeg és felszín alatti víz szennyezését.” (101/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet 7. § (2a) bekezdés)
- „A fúrólyukba csak olyan béléscsöveket szabad beépíteni, amelyek megfelelnek a közegészségügyi előírásoknak és a fellépő terhelésekkel kapcsolatos szilárdsági követelményeknek.” (MSZ 22.116:2002 3.4.3.1. fejezet)
- „A béléscső rakatok átmérőjének tervezésekor a szűrőcső rakat meghatározásából kell kiindulni (a legkisebb belső átmérő 90 mm).” (MSZ 22.116:2002 3.4.3.4. fejezet)
- „A kút különböző víztesteket, illetve egymástól jelentősen eltérő hidrodinamikai és vízkémiai tulajdonságú vizeket ne kapcsoljon össze egymással. Kivételes esetben, amennyiben a szennyeződés veszélye nem áll fenn, a vízügyi hatóság ez alól felmentést adhat.” (101/2007.
(XII. 27.) KvVM rendelet 3. § (4) bekezdés) - „Ismert földtani felépítésű területeken létesítendő kutak tervezésekor el kell kerülni a hidrodinamikailag és vízminőségileg jelentősen eltérő vízadó rétegek összeszűrőzését.” (MSZ 22.116:2002 3.5.1. fejezet)
- „Fúrt kutak esetében a felszín alatti vízbe történő beavatkozáskor a szennyezés megelőzése céljából a harántolt, de nem szűrőzött képződményeket béléscsővel, a béléscső mögötti gyűrűsteret palástcementezéssel, vagy – ha a kút nem esik a vízföldtani napló készítésének kötelezettsége alá – a vízügyi hatóság döntése alapján nyomjelzett agyag-granulátummal vagy agyagszigeteléssel ki kell zárni.” (101/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet 4. § (2) bekezdés)
- „A kútszerkezet végleges kialakításakor – a szűrőrakat kivételével – a béléscső és a lyukfal közötti gyűrűs teret a beépítés után a vízvezető rétegek közötti összeköttetés kizárása érdekében minden egyes béléscső rakatnál vízzáróan el kell tömedékelni.” (MSZ 22.116:2002 3.4.3.6. fejezet)
- „A kavicspalást legkisebb vastagsága fúrástechnikai okokból 70 mm. … A kavicsolás biztonságos végrehajtásához legalább 40 mm vastagságú csőközre van szükség.” (MSZ 22.116:2002 3.5.5.2. fejezet)
- „A helyi önkormányzat jegyzőjének vízjogi engedélyéhez kötött kutak kivételével a vízjogi engedélyes az 1. melléklet szerinti mélyfúrás-geofizikai és befejező kútvizsgálati méréseket köteles elvégezni.” (101/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet 5. § (1) bekezdés)
- „A létesítményeket, beleértve a vízkutató, -feltáró fúrásokat a munka befejezésekor olyan állapotba kell hozni, hogy azok kialakítása kizárja azt, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés kerülhessen, továbbá a kifolyó víz esetén szabad vízfolyás keletkezzék.” (101/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet 7. § (1) bekezdés).
Összefoglalóan megállapítható, hogy Magyarországon egyrakatos kutat csak az első vízadó, azaz a talajvíztartó réteg megcsapolására szabad építeni. Amennyiben a kútfúrás célja a második vagy az alatti vízadó rétegek valamelyikének a termelésbe állítása, úgy a nem beszűrőzött rétegeket a szűrőrakattól különböző, azt meghaladó átmérőjű technikai béléscső rakat elhelyezésével és annak külső szigetelésével ki kell zárni a víztermelésből.
- 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet „A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről”;
- MSZ 22.116:2002 nemzeti szabvány „A fúrt kutak és vízkutató fúrások” címmel
- 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet „A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról”;
- 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet „A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról”;
- 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet „A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról”.
